Gyásztanácsadás

Gyásztanácsadás

A haláleseti gyászon kívül az életünk során számos más veszteség is ér minket. Ezeket sok esetben a környezet sem fogadja el, pedig a veszteségérzés, a folyamat amin keresztülmegyünk azonos a haláleseti gyász során megéltekkel. Az iskola- vagy munkahelyváltás, külföldi munkavállalás, nyugdíjazás, munkanélküliség, szakítás, válás, költözés, baráti kapcsolat megszakadása, de akár érzékszerveink elvesztése (hallás, látás, szaglás, ízlelés) is veszteségként jelentkezik.

Bár a megnevezésben gyásztanácsadás szerepel, szakemberként mégsem adunk tanácsokat, nincs egységes recept, minden ember más, minden folyamat különböző.
A gyászfeldolgozás folyamata, ideje is egyéni. A gyász nem múlik el, csak körbenövi az élet. Az élet a veszteség után is kíméletlenül halad tovább, az első gyászév során a számunkra fontos események ugyanúgy bekövetkeznek, s mi megéljük, hogy milyen a szeretett személy nélkül megélni, átélni, „túlélni” a számunkra fontos eseményeket. A gyászfeldolgozás során az egyéni folyamatban személyre szabott támogatásra van lehetőség, attól függően, hogy a gyászfolyamatban éppen milyen fázisban van. Minden érzelemnek helye van ebben a folyamatban, legyen az a bánat, a bűntudat, a harag, vagy éppen a felszabadultság, a megkönnyebbülés. A fájdalom nem szűnik meg, de egyszer csak eljön a pillanat, amikor később visszatekintve látható világosan, hogy már nem fáj megállás nélkül. Lesznek eleinte csak lélegzetvételnyi szünetek, majd percek, amikor már másra is lehet figyelni. Aztán egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy reggelente, álom és ébrenlét határát már nem a jeges felismerés töri át, hogy nincs többé. A rácsodálkozás, hogy nevetünk, hogy az emlék, amit felidéz egy illat, vagy egy hang, már nem fáj olyan égetően, s hálásak leszünk azért, hogy ő ott volt az életünkben. Jönnek új tervek, új vágyak, új lendület. Így nő meg az élet körülötte.